"Henna" mint hajfeték. . .

Nyolc hónapja festem a hajam hennával, fontosnak tartottam, hogy írjak róla mert a hajam gyönyörű és egészséges, soha nem látott hajszálaim nőttek, és a vörös árnyalatot is szeretem. Nem is tudom hol kezdjem. mi is az a henna? Méregmentes növényi hajfesték!!! Röviden ennyi lenne.
A henna természetes színező és kondicionáló tulajdonságát évszázadok óta használják a hajfestésben. Az élénkzöld bokorszerű növény Egyiptomból származik, ahol jól viseli a forró, száraz éghajlatot. A hennát Indiában, Szudánban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten termesztik, de legjobban a trópusi klímát szereti, így üvegházban is jól termeszthető. Potenciálisan akár 4,5 méter magasra is megnőhet, de ezt a méretet sosem éri el, mivel 2,5-3 méteres korában kell learatni, évente háromszor. Virágzó apró levelű sötét kérgű bokor. Virágja finom, négyszirmú, közepéből hosszan kinyúló bibével. A piros, rózsaszín vagy fehér virágoknak édes, mézszerű, jázminra és rózsára emlékeztető illatuk van – olajukat évszázadok óta használják illatszerként.A aratása akkor kezdődik, amikor a virágok megjelennek. A növényt kivágják, minél közelebb a tövéhez, az ágakat letörik és két napra kint hagyják a napon száradni. A felső hajtásokról származó levelek adják a legerősebb festékanyagot, ezért ezeket különválasztják, és elsőként szárítják meg, hogy minél kevesebbet veszítsenek színükből. Ezekből készül az első osztályú hennapor, amelyet csak a bőr és a haj festésére használnak. Ezután a többi levelet is megszárítják, és lerázzák az ágakról. Ezeket az olcsóbb samponokba, hajfestékekbe és kondicionálókba szánják.
A leveleket zsákokban viszik a helyi malomba megőrölni. Őrlés előtt egy kis növényi olajjal meglocsolják, hogy óvják az őrlőpengéket a túlmelegedéstől és csökkentsék a keletkező zöld por mennyiségét. Az őrleményt csomagolás előtt szétterítik a betonpadlón és megvárják, amíg kihűl. Csak akkor őrzi meg eredeti minőségét, ha légmentesen zárva tárolják. Ha a környezeti feltételek nem ideálisak, minősége gyorsan romlik.A csomagolás előtti utolsó teendő a szitálás.Minél többször szitálják át a port, annál erősebb színhatást lehet vele elérni. Hűsítő hatására Rádzsasztán, Pandzsáb és Gudzsarát sivatagi népei jöttek rá elsőként. Felfedezték, hogy ha a megőrölt levelekből készült pépbe mártják kéz- és lábfejüket, könnyebben elviselik a kegyetlen hőséget. Azt is észrevették, hogy a pép eltávolítása után a hűsítő hatás mindaddig megmarad, amíg a szín kitart. A nők eleinte nagy foltot kentek a tenyerükre, amelyet kisebb pöttyökkel vettek körül, és úgy találták, ezzel is ugyanazt a hatást érik el. Később mintákat alkottak a péppel, amelyet vékony ezüst-, elefántcsont vagy fapálcikákkal vittek fel a bőrre, ugyanolyannal, mint amilyennel a szemüket húzták körül, és amelyet egyes sivatagi falvakban ma is használnak.

  Indiában és Észak-Afrikában a gyógyító tulajdonságairól régóta ismert hennát különös előszeretettel alkalmazzák bőrbetegségek kezelésére. Minthogy fertőtlenítő és szövetösszehúzó hatása van, gyakran használják kisebb karcolások azonnali ellátására, égési sérülések és ekcéma kezelésére, de horzsolások és húzódások, reumás fájdalmak és ízületi gyulladások esetén is enyhülést nyújt. Hűsítő hatása miatt ecettel keverve fejfájás csillapítására is lehet használni, főleg ha a fejfájást a nagy meleg okozza, a lábfejre kenve is hatásos. A lábfejre kenve használ ezenkívül lábgombásodás, tyúkszem, erős lábszag, vízhólyag és kisebb vágások esetén is. Az emberi tenyéren annyi idegvégződés van, hogy ha kézbe veszünk egy darabka hennapépet, az önmagában is lázcsillapító hatású. A hennát mindemellett régóta használják hajkondicionálóként, megállítja a hajhullást, hatásos fejtetű és korpásodás ellen, de állítólag fertőtlenítő hatása folytán még olyan súlyos betegségek esetében is csodát művel, mint a lepra, a himlő, a sárgaság, sőt bizonyos rosszindulatú daganatok. Igen nagy különbség van a haj és a bőr festésére szolgáló henna minősége között. A bőrre való henna nagyon élénk zöld. A hajra való henna általában kevésbé finom őrlésű, mint a bőrfestésre való, színe pedig gyakran szürkésbarnás- vagy sötétzöld. Ha bármilyen más színű hennát találunk, az valószínűleg mesterséges színezőanyagokat is tartalmaz, ami komoly allergiás tüneteket okozhat. Az európai nyaralóhelyeken elterjedt hennafestéskor is legtöbbször ilyen kétes anyagok kerülnek a bőrünkre a valódi hennapép helyett. A legfontosabb szabály, hogy kerüljük a fekete hennát, amely általában mindenféle káros és mérgező kemikáliát tartalmaz, és súlyos bőrreakciót válthat ki. A jó minőségű hennának kellemes gyógynövényillata van, úgyhogy érdemes szaglással is meggyőződni a termék minőségéről, és elkerülni a kellemetlen toxikus vagy vegyszer szagú hennát. Minőségi hennát nagy valószínűséggel bizonyos bioboltokban, illetve indiai, arab vagy marokkói termékeket árusító boltokban kaphatunk. A pép alakban kapható változat szintén gyanús, mivel a bekevert hennapép legfeljebb 4 napig marad friss tartósítás nélkül, tehát az előre bekevert fajták valószínűleg tele vannak kémiai konzerválókkal. Ezért fontos, hogy a pépet mindig a felhasználás napján lehetőleg magunk készítsük el. A henna a vörös különböző árnyalatait tudja produkálni a hajunkon, attól függően, hogy hajszálaink mennyi pigmentet tartalmaznak. A szőke és az ősz hajúak számíthatnak a legvilágosabb vörös árnyalatra. Minél sötétebb az eredeti hajszínünk, annál sötétebb a festés színhatása is, ami sötétbarna alaphajszín esetén akár fekete is lehet. A henna színét mélyíthetjük egyéb növényi adalékok hozzáadásával, mint például diólevél, tamariszkusz, indigó, vöröshagyma héj. Egy biztos, a hennával szőke soha nem lehetsz! Mivel a henna nem kívánt reakcióba léphet a szintetikus anyagokkal a hennára való áttérés előtt minimum 3 hónapig „pihentetni” kell a hajat, hogy a kemikáliák kiürülhessenek. Ezt a folyamatot meggyorsíthatjuk egy alapos méregtelenítéssel.
Folyt.köv:  (hennapép készítése és használata)